Költséges szenvedély? A templomépítési hullámról Romániában

Kiss Dénes

Pár napja a BBC összeállítást közölt a román ortodox egyház templomépítéseiről. Először egy video-anyagot tettek közzé, majd rá három napra az anyagot írott változatban is lehozták, Romania's costly passion for building churches címmel. Az összeállítás szerzője az intenzív templomépítésre csodálkozik rá, kiszámolva, hogy átlagosan havonta 10 templomot fejeznek be Romániában, azaz minden harmadik nap egyet. Mindezt közpénzből, Európa egyik legszegényebb országában, amelyben új iskolák építésére és általában a közintézményekre alig jut pénz.

Hála a BBC tekintélyének e beszámolókra a hazai sajtó is felfigyelt, és ezek után az ügyet már az ortodox egyház sem hagyhatta szó nélkül. “Méltóbb egy keresztény európai néphez hogy új templomokat építsen, mintsem hogy hívek hiányában eladja az üres templomokat kereskedelmi célokra, ahogy az Nagy Britanniában és más szekularizált nyugati országokban történik,” vágott vissza az ortodox egyház közleményében. Az igazi elmarasztalást persze azért kapta a BBC, amiért összeállításával azt sugallta, hogy az ortodox egyház templomépítéseire
fordított kiadások miatt nem jut Romániában pénz az oktatásra és az egészségügyre. Nézzük meg tehát, hogy is állunk ezekkel a templomépítésekkel, már csak azért is, mert a romániai magyar közvélemény ugyancsak összecseng a BBC-riport hangvételével. Nézzük először a tényeket.

Tények 1, Mennyit is költ az állam az egyházakra és templomépítésre?

Romániában az állam által elismert egyházak két fő támogatást kapnak a központi költségvetésből, egyiket templomépítésekre és felújításokra, másikat az egyházi személyzet fizetésének biztosítására. E két tétel mellett 2011-től külön támogatja a központi költségvetés a bukaresti mega-katedrális, a „Nemzet Megváltása Katedrális” felépítését. Ez utóbbi tehát szintén templomépítésre szánt támogatás. E költségvetési tételek 2008-2011 között a következők voltak, euróban:

	2008	2009	2010	2011
Templomépítés és felújítás	33.794.505	25.199.524	9.153.318	6.710.638
Egyházi személyzet fizetés-kiegészítése	46.187.637	64.490.238	63.643.936	58.779.433
A „Nemzet Megváltása Katedrális”építése	-	-	-	2.364.066
Összesen	79.982.143	89.689.762	72.797.254	67.854.137

  

Az egyházak támogatása a központi költségvetésből 2008-2011 között

Forrás: http://www.george-damian.ro/cati-bani-se-dau-de-la-buget-pentru-preoti-si-biserici-1689.html

2011-ben tehát az egyházak összesen 67,8 millió eurót kaptak a központi költségvetésből. Ebből a templomépítésekre és fizetés-kiegészítésre szánt összeg (vagyis 65,8 millió euró) az egyes egyházak tagságával arányosan oszlott meg az egyházak között, vagyis az ortodox egyház ezek 86%-át kapta. A bukaresti katedrális építésének támogatása egészében az ortodox egyháznak jutott. Összesen tehát az ortodox egyház templomépítéseire 8,1 millió eurót költött a központi költségvetés 2011-ben. A táblázatból az is látszik, hogy a templomépítésekre szánt támogatás az utóbbi öt év alatt jelentősen lecsökkent, 2008-ban még 33,7 millió eurót költöttünk templomépítésekre. Az egyházaknak nyújtott össz-támogatás azonban nem csökkent ennyire drasztikusam, mivel ez idő alatt nőtt a fizetés-kiegészítésre szánt összeg. Amit ezekből az adatokból szerintem fontos tudomásul venni az az, hogy az egyházaknak nyújtott központi támogatás nagyságrendileg kisebb az oktatás vagy az egészségügy költségvetésénél. 2012-ben az egyházak a teljes központi költségvetés 0,2 százalékát kapták. 

	2011
Egyházak támogatása	67.854.137
Oktatás	2.022.577.778
Egészségügy	1.044.352.009

Az egyházak, az oktatás és az egészségügy részesedése a központi költségvetésből 2011-ben, euróban. 

Forrás: http://www.george-damian.ro/cati-bani-se-dau-de-la-buget-pentru-preoti-si-biserici-1689.html

Tények 2. Tényleg csak ennyit kapnak  közpénzből az egyházak templomépítésre?

Ezt a kérdést több okból kifolyólag is érdemes feltenni. Egyrészt azért, mert nyilatkozatában az ortodox egyház azt állítja, hogy a templomépítések inkább a hívek adakozásából folynak, mint költségvetési pénzből. Másrészt azért is, mert bennfentesek tudomása szerint a fentieken kívül a templomépítések kivételes támogatásokban is részesülhetnek. A kivételes támogatásoknak természetesen nehéz utána járni, de talán mérvadónak tekinthetjük a Kolozsvári Ortodox Püspökség (Archiepiscopia Clujului) 2012-ben templomépítésre és felújításra kapott összegeit, az egyszerűség kedvéért ezt is euróban. E szerint a hívek adományai tényleg jelentősek, majdnem egyharmadát képezik a teljes összegnek. Kiderül azonban az is, hogy a központi költségvetés mellett a helyi önkormányzatok, a megyei tanács és a prefektúra is szokta támogatni a templomépítéseket, szintén közpénzből. Így a templomépítések közpénzből történő támogatása valójában meghaladja a költségek kétharmadát.

	EURO	%
Hívek adományai	841.299	29,9
Központi költségvetés	1.011.182	35,9
Helyi önkormányzatok	502.120	17,9
Prefektúra és megyei tanács	455.961	16,2
Nemzeti műemlékvédelmi program	2.222	0,1
Összesen	2.812.785	100

A Kolozsvári Ortodox Püspökség (Archiepiscopia Clujului) 2012-ben templomépítésekre fordított összegei.

Forrás: citynews.ro 

Indokolt vagy sem a templomépítések boom-ja?

Az természetesen vitatható, hogy az egyházakat kell-e közpénzből finanszírozni, de a fentiek alapján aligha állítható, hogy az egyházak támogatása jelentősen elvonná a közintézményekre fordítható forrásokat. Ennek ellenére joggal tehető fel az a kérdés, hogy szociológiailag indokolt-e a templomépítések e mennyisége. Kétségtelenül tény (és ez a fő érve az egyházi nyilatkozatnak is) hogy Románia ortodox (és nem csak) lakossága vallásos, gyakran jár templomba, tehát szüksége van templomokra. A szocializmus évtizedei alatt felépült városokban viszont nem építettek templomokat, így ezeket a rendszerváltás után kellett pótolni. E városi templomhiány tekintetében a különböző felekezetek között nem volt nagy különbség, abban viszont már igen, hogy milyen mértékben fértek hozzá központi forrásokhoz. Mert az egyházak jelenlegi, tagsággal arányos finanszírozásának rendszere csak a 2000-es években alakult ki, a kivételes támogatásokból pedig szinte biztos, hogy a többségi egyház aránytalanul nagyobb mértékben részesedett. Mindeközben, más forrásokra támaszkodva (pl. külföldi egyházak adományainak segítségével) a többi egyház is felépítette a hiányzó templomait, ez azonban nem mentség a költségvetési források igazságtalan elosztására

.

Továbbá a templomépítések egy jelentős része nem magyarázható a fentiekkel. Így pl. nem lehet a fentiekkel magyarázni az épp csak épülőben levő új városrészekben, kertvárosokban, üdülő-övezetekben folyó templom-építéseket, hisz e helyeken gyakran még lakók sincsenek. Ezek nyilvánvalóan egyházi (túl?)buzgóságból épülnek, és az építkezések elkezdéséhez, a szükséges források megszerzéséhez valószínűleg jelentős plusz motivációt nyújt a papi „túltermelés”, a gyülekezet és templom nélküli pályakezdő papok álláskeresési / állásteremtési igyekezete.

A templomépítési hullám néhány további implikációja

A nyárádtői barokk-tornyos templom átépítése

A 90-es években kezdődő, mára már a jelek szerint lelassult templomépítési hullám azonban több volt mint fedél-teremtés a hívek számára. A jelenség két további vetületét emelném még ki. 

E templomépítési hullám egyúttal az új városi terek szimbolikus elfoglalása is volt az ateista rendszer bukása után ellentámadásba lendült egyház részéről. A köztereket kisajátították az új templomok. E tekintetben látható egy markáns különbség az egyes egyházak között, ezek társadalmi beágyazottságától függően: míg az ortodox templomok rendszerint a központi terekre épültek, a kisebb egyházak új templomai marginális helyekre kerültek. 

A szóban forgó templomépítések egy további vetülete, hogy az épített templomok túlnyomó többsége szigorúan követte a bizánci (ritkábban bukovinai) építészeti stílust , félredobva a korábbi helyi építészeti hagyományokat. A jelenségnek ez a vetülete különösen Erdélyben látványos, ahol a fatemplomok mellé és a barokkos kőtemplomok helyére egységes bizánci stílusú templomok épültek, mellőzve az erdélyi román templomépítészeti kultúrát. E váltás esztétikai értékelése nem a mi dolgunk, az azonban kijelenthető, hogy az
egységes stílus által a nemzet egységes és homogén voltának a szimbolikus megjelenítése is megvalósult,  és ezáltalt a rendszerváltás utáni ortodox templomépítési hullám a nemzeti homogenizálás eszközeként is szolgált.