Közösségi településfejlesztési modellek. Konferencia és könyvbemutató
Bodó Izabella - Borsos Emőke
„Egy-egy jó gondolat, egy városfejlesztési modell nem lehet senkinek sem a szellemi privilégiuma, hanem olyan közkincs, amelyet mindannyiunknak ismernünk, s ha hasznosnak mutatkozik, használnunk kell." (Aczél Gábor előszava a bemutatott könyvhöz)
A Max Weber Szakkollégium és a BBTE Településfejlesztés mesterszak közös szervezésében ''Kortárs közösségfejlesztési modellek'' címmel konferenciára kerül sor november 24-én Kolozsváron, a Szociológia és Szociális Munkás Intézet épületének 7-es termében (Szántó utca 34. szám).
Szakkollégistáink az elmúlt években egy olyan határon átívelő kutatási projektben vettek részt, melynek a lakosság, a civil szervezetek, illetve a közösségek önálló kezdeményezése nyomán megvalósult romániai településfejlesztési esetek, gyakorlatok feltárása volt a célja.
Más szóval olyan gazdasági és szervezeti modelleket kerestünk, amelyek a civil cselekvés kipróbált, jól működő keretét adják, legyen szó valamilyen, a közösségben jelentkező társadalmi probléma megoldásáról, vagy egyszerűen csak a lakókörnyezet szebbé, élhetőbbé tételéről.
Az esettanulmányokból a Közösségi és jóléti városfejlesztési modellek című könyv, a Romániai jó gyakorlatok (Megvalósíthatósági tanulmány), és a Magyarországi jó gyakorlatok (Megvalósíthatósági tanulmány) című e-book-ok születtek. A kötetek előzménye a Kortárs városfejlesztési modellek I., melyben a szerkesztők néhány városfejlesztési "legenda" nyomába szegődve, igyekeztek kinyomozni azok valóságalapját, illetve megvalósíthatósági lehetőségeiket kutatták.
A Közösségi és jóléti városfejlesztési modellek című kötet az első folytatásaként fogható fel, amelyben több népjóléti és közösségi városfejlesztési modellt mutatnak be a szerzők: Koalíciós önkormányzati modell; Utcaközösség; Városi környezetgondnokság; Szomszédsági rendőrség; Bevásárló közösség; Közösségi kertek; Települési kártya; Önkormányzati és civil együttműködés; A falusi turizmus sikerének titka. E modellek rendkívül különbözőek, azonban közös bennük, hogy mindegyiket a közösségi összefogás alapgondolata vezérelte.
A konferencián a Romániai jó gyakorlatok (Megvalósíthatósági tanulmány) című e-bookban megjelent esettanulmányok kerülnek bemutatásra és megbeszélésre. Meghívottként jelen lesznek az esettanulmányok szerzői, a kötet szerkesztői Letenyei László, Augusztinovicz Dávid Ottó Máté, Szabó Melánia, az IT Carei Egyesület elnöke, és Guttman Szabolcs, Nagyszeben főépítésze.
Az alábbiakban szemelvények olvashatók a Romániai jó gyakorlatok (Megvalósíthatósági tanulmány) című kötetből.
Pápay Boróka: Egy romániai szociális szövetkezet: hajléktalanfoglalkoztató központ Nagyváradon
„Jelen esettanulmány egy romániai szociális szövetkezet, a nagyváradi hajléktalanok foglalkoztatását biztosító Ecclesia Mater Alapítvány megalakulását és működését mutatja be. Az Alapítvány és az Önkormányzat proaktív együttműködése mintaértékű lehet más romániai települések számára is, ahol vannak hajléktalanok, és ahol az önkormányzat saját erejéből igyekszik segíteni.”
Pápay Boróka: Adományosztás társadalmi hozadékai Micskén
„A rendszerváltás után, amikor a Nyugat-európai országok lakói segélyezési akciói beindultak a posztkommunista országokban, Micskére két forrásból is érkeztek adományok. Az egyik egy holland alapítvány volt, akik a helyi római katolikus egyházzal vették fel a kapcsolatot. …Jelen írás témája a franciaországi segély elosztására kialakult helyi intézményrendszer, amely azóta is fennmaradt, és megváltozott funkcióban, de azóta is segíti a helyi közösség érdek-érvényesítését.”
Márton Noémi: A magyardécsei szórványkollégium
„…A Mezőségi Őrzőkör Alapítvány 2004 óta támogatja az erdélyi Mezőség magyar közösségeinek megmaradását, a rendkívül hátrányos helyzetű, falusi térség gyermekeinek sikeres felnőtté válását, az ott még létező néphagyományok megőrzését. Az alapítvány a helyi civil szervezetek magyarországi partnereként, forrásszerzőként igyekszik közös céljaik elérését szolgálni. Az iskolák fenntartásán és a kollégiumok működtetésén túl az Egyesület aktív szerepet vállal a régió kulturális életében.”
Márton Noémi: A magyardécsei gazdakör és cseresznyefesztivál
„A civil szervezetek és önkormányzatok közötti viszonyt az határozza meg, hogy milyen tevékenységi kapcsolat van közöttük. Ez lehet beépülő, konkurens, közömbös vagy kritikai. Az önkormányzati szervek és civil szervezetek közötti viszony megragadható az együttműködés létezésében vagy nemlétezésében. Ezt a kapcsolatot vizsgáltam Magyardécse településen a helyi gazdakör és az Önkormányzat között egy olyan esemény megszervezése kapcsán, amely közösségi érdekű. Ez az esemény a minden év június utolsó vasárnapján megrendezett magyardécsei cseresznyefesztivál. A következő tanulmány egy önkormányzat és a civilek sikeres összefogására ad példát.”
Szőcs A. Levente: Önkormányzati és civil együttműködés Sepsiszentgyörgyön
„Az önkormányzati és a civil együttműködések partnerei két különböző szférából jönnek. Egyik fél az önkormányzat, ami egy régi hagyománnyal és merev szervezeti kultúrával rendelkező, államilag szabályozott intézményrendszer.…a civil szféra szervezkedései alulról jövő kezdeményezések, melyek Kelet-Európában nem rendelkeznek töretlen, régi hagyományokkal. A rendszerváltás előtt, ha léteztek is valamilyen szintű és típusú egyesületek, szervezetek, azok is mind központi ellenőrzés alatt álltak. Figyelembe véve ezt a történelmi helyzetet, Románia és ezen belül Erdély esetében feltehetjük a kérdést, hogy a civil kezdeményezések és szervezetek esetében beszélhetünk-e a kommunista korszakot átívelő kontinuitásról, vagy ezek története és szervezeti kultúrájának az alakulása inkább csak a 90-es évek elejétől eredeztethető.”
Bodó Izabella: Településfejlesztés és üzemeltetés közösségi összefogásban Mezőpaniton.
„A lakosság gondolkodásában az önkormányzat és az állam fogalma összemosódik. Azt mindenki tudja, hogy a település fejlesztése az önkormányzat vagy az állam feladata. Arról viszont, hogy pontosan "ki" az állam és az önkormányzat, már bizonytalanul gondolkodunk. A civilek szerepe pedig egyáltalán nem tisztázott, sokan nem tudják elképzelni, hogyan segíthetnének civil szervezetek (anyagi forrás hiányában) a településfejlesztésben. Jelen írásban olyan eseteket mutatok be, amelyek során a helyi fejlesztésekbe nemcsak az "önkormányzatok" hanem a településen működő civil szervezetek, lakosok is részt vettek.”
Borsos Emőke: A közösek narratívái. A közbirtok Romániában
„A természeti kincsek közösségi birtoklása és igazgatása igen régi hagyomány Európa-szerte, ahogyan a kérdést kísérő dilemma is az. A tét a közösnek tekinthető (közérdekű) erőforrások hatékony igazgatása, a kérdés az igazgatás módja. Románia-szerte hagyományos és igen elterjedt gyakorlat az erdők/legelők közösségi birtoklása, menedzsmentje, olyan (helyenként évszázadok óta) jól működő rendszerekről van szó, amelyek számos nemzetállami átalakuláson keresztül is megőrizték létüket. Kisebb nagyobb változtatással alkalmazkodtak a modern viszonyokhoz, kihívásokhoz.”
A tanulmányok elérhetőek az alábbi címen:
